Miért kellenek szabályok a végrendelet formájára vonatkozóan? Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez ismét csak egy „kötelező hókusz-pókusz”. A véleményünk nyilván akkor változhat meg, ha belegondolunk a következőbe.

Az örökhagyó utolsó akaratát rögzíti a végrendeletben. Sok esetben komoly vagyonok sorsa dőlhet el ezen, és ha vitára kerülne a sor, bizony már nem lehet megkérdezni az örökhagyót, hogy mire is gondolt, mit is szeretett volna. A papír az, ami közvetíti, bizonyítja az akaratát. Ezért fontos, hogy a végrendelet bizonyos formaságok betartásával és megfontolva készüljön el - hívja fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Örökölni kétféleképpen is lehet

Örökölni két úton lehet: vagy a törvény által meghatározott törvényes örökösként vagy az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján.

Törvényes öröklés - nem az örökhagyó dönt
A Polgári Törvénykönyv tartalmazza az örökléssel kapcsolatos szabályokat. Meghatározza, hogy kik azok a rokonok, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek, hiszen nem az örökhagyó dönti el, hogy vagyona kire szálljon, hanem maga a törvény.

Öröklés végintézkedés alapján - végrendelet dönt
Az örökhagyó is gondoskodhat róla, hogy utána ki és hogyan örököljön. Ezt végrendelet formájában is megteheti. Ha az örökhagyó készített végrendeletet, akkor ez lesz az irányadó és nem a törvény. Ehhez azonban fontos, hogy a végrendelet érvényes legyen. A törvény előír bizonyos szabályokat a végrendelettel kapcsolatban. Ha ezeket nem tartják be, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. Ilyen esetben pedig ismét csak a törvény szerinti öröklés valósulhat meg.

Bárki szabadon végrendelkezhet
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy: „Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.”

Vagyis bárki dönthet úgy, hogy szeretne végrendelkezni. Megteheti ezt minden vagyonával kapcsolatban, de arra is van lehetőség, hogy csak egy részéről döntsön ő maga. Ez utóbbi esetben a végrendeletben nem szereplő vagyon sorsa a törvényes öröklés szabályai szerint dől el.

A végrendelet fajtái

A végrendeletnek több fajtája is van: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet és kivételes esetekben szóbeli végrendelkezés is lehetséges - amiről ebben a cikkben olvashatsz részletesen.

7 fontos szabály - Így lesz érvényes a végrendelet

1. Csak személyesen
Vannak dolgok az életben, amit magunknak kell megcsinálni. Ilyen a végrendelkezés is. A törvény kiköti, hogy „végrendelkezni személyesen lehet”. Vagyis arra nincs mód, hogy meghatalmazzunk valakit, hogy helyettünk elmenjen a közjegyzőhöz, ügyvédhez elkészíttetni a végrendeletünket.

2. Dátum
Fontos, hogy szerepeljen rajta a készítés dátuma.

3. Kézírás
Saját kezűleg írt végrendelet esetén azt az elejétől a végéig a személynek magának kell írnia. Ahogy már említettem, a géppel történő írás nem minősülhet ilyennek. Ebben az esetben tehát fontos a kézírás.

4. Aláírás
Nem hiányozhat az aláírás.

5. Aláírás minden oldalon
Ha nem mi magunk írjuk kézzel a végrendeletet és az több lapból áll, akkor minden lapot alá kell írni.

6. Tanúk
Tanúk esetén a tanúk aláírása sem hiányozhat és azt is fel kell tüntetni, hogy ők, mint tanúk írták alá az iratot. Több lapból álló végrendelet esetén minden lapon ott kell lennie a tanúk aláírásának is.

7. Számozás
Több lapból álló végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámmal kell jelölni. Vagyis minden lapot be kell számozni, és az első után véletlenül sem következhet a harmadik oldal. A számozásnak egymás után, kihagyás nélkül kell szerepelnie.

Mikor kellenek tanúk?

Más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében kell a végrendelkezőnek aláírnia a végrendeletét. Ha esetleg már korábban aláírta, ekkor az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében kell a magáénak elismernie.

Fontos, hogy a két tanúnak együtt kell jelen lennie, vagyis az nem megoldás, hogy előbb elszaladunk az egyik szomszédhoz, aki az első tanú, majd átmegyünk a másikhoz is.

Ki lehet tanú? Mi a szerepe a tanúnak?
Csak olyan személy lehet tanú, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására képes. Nem lehet korlátozva tanúkénti közreműködésben, vagyis például nem lehet kiskorú személy. Bár nyilvánvalónak tűnhet, de fontos, hogy a tanú írástudó legyen.

„Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.” Vagyis a tanú szerepe nem az, hogy pontosan tudja mit és kire hagyunk. Az ő szerepe annyi, hogy azt tanúsítja, ki írta alá az iratot.

A fentiek nem térnek ki minden szabályra. Ha végrendeletet szeretnénk készíteni, érdemes ügyvédhez, közjegyzőhöz fordulni, mert egy érvénytelen végrendelet szeretteinknek okoz majd problémát, sok esetben évekig tartó pereskedést.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
Fotó: Freepik

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Az eredeti cikk teljes terjedelemben az erthetojog.hu-n olvasható.