3 tipp, amire ügyelj, ha a gyereknek játékot veszel! Miért kell játék a gyerekeknek? Gyógypedagógust kérdeztünk!

• Szerző: Lévai Lőtte Anett

Miért kell játék a gyereknek? Hogyan használjuk helyesen a fejlesztő játékokat? Mire ügyeljünk játékvásárlásnál? Tippek a gyógypedagógustól.

Mindenki ismeri az érzést, amikor újra gyermeki izgalommal telve vetheti bele magát egy-egy új játékba. A játék öröme már önmagában is fejlesztő hatással van a gyermekekre. A sajátos nevelési igényű gyerekek szempontjából pedig még kiemeltebb jelentősége van a fejlesztő játékokban rejlő hatalmas lehetőségeknek.

Miért kell a gyerekeknek a játék?

A játékok során újabb és újabb feladatokkal, akadályokkal kell szembesülniük a gyerekeknek, amelyek megoldása által a problémamegoldó képességük is csodálatosan fejlődik, hiszen folyamatos mérlegelésre, tervezésre készteti őket. Mindemellett fejleszthetjük a szabálytudatukat, a szociális készségeiket, kudarctűrő képességüket.
A gyermekeket türelemre és egymásra figyelésre nevelhetjük a játékok során, biztosíthatjuk számukra az egymással való megmérkőzés élményét, és segítségünkkel megtapasztalhatják a sportszerűség jelentőségét is.Azokban a helyzetekben, melyek a gyermekektől interaktivitást, és együttműködést igényelnek, rendkívül hasznosak a kommunikációs képességeiknek fejlesztésében.

Ezek az imént felsorolt területek a későbbi életük során a társadalomba való könnyebb beilleszkedést is megalapozza, mely ugyan olyan fontos az átlagos gyerekek, mint a különböző részképességi zavarokkal küzdő SNI-s gyerekek esetén.

Mire ügyeljünk játékválasztásnál?

1. A gyermek életkorának, korábbi ismereteinek, kognitív képességeinek megfelelő játékot válasszunk.
2. A játékok alkalmazása során is törekedjünk a fokozatosságra.
3. Törekedjünk rá, hogy fejlesztőjáték alkalmazásakor a gyerek ne tanulási helyzetként élje meg az adott feladatot.

Fejlesztőjáték - nem is tanít, hanem játszat
A különböző modalitások, kognitív funkciók fejlesztésére szolgáló játékok sikeresen alkalmazhatóak mind a tanulási zavarral küzdő, mind az enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekpopuláció körében. Az olvasás-, írás-, matematikai készségek fejlesztése ezeknek a segítségével oly módon végezhető el, hogy a gyermekek nem valódi tanulási helyzetként élik meg a feladatokat.

„A játék csak egy másik változata a munkának; összes formájában bensőséges szerepet játszik az emberi tudás felhalmozásában.” Ray Kurzweil

Fotó: Pixabay
Szerző: Lévai Lőtte Anett gyógypedagógus