Iskolaérettségi teszt óvónőktől-szülőknek: A speciális kérdéssor segít eldönteni, hogy iskolaérett-e már a gyermeked!

2018 Január 29.

Az alábbi 30 kérdés megválaszolásával leellenőrizheted, hogy iskolaérett-e már az óvodás gyermeked! Ha úgy ítéled meg, hogy még jobb, ha 1 évet az óvodában marad, akkor az alábbi teszt hasznos tanácsokat is ad arra, hogyan tudod otthon a gyerekedet játékosan fejleszteni.

A gyermekkor egyik legnehezebb kérdése minden szülő számára, hogy milyen iskolába írassa a gyermekét az óvodás éveket követően. De néha még ennél is nehezebb kérdés tud lenni, hogy egyáltalán érett-e már a kisgyerek az iskolára.
A szülői megérzéseken túl, nem árt, ha a szakemberek véleményére is nyitottak a szülők, hiszen számtalan példát ismerünk arra, hogy milyen komoly pszichés károkat lehet rossz döntésekkel okozni, azaz a túl korán iskolába küldéssel vagy a túlságos visszatartással.

Segítségképpen álljon itt egy teszt, amit óvónő szakértőinktől kaptunk – ez ma a legelterjedtebb iskolaérettségi tesztsor. A lenti kérdések őszinte megválaszolása után talán már könnyebben meg tudja határozni maga a szülő is, hogy a gyerek mennyire érett az iskolára. Ugyanakkor ne feledjük, a gyerekek pont ebben a korban meglepően hatalmas fejlődési ugrás képesek.

Iskolaérettségi teszt óvodás gyerekeknek

Az alábbi kérdések megválaszolásával megfigyelhető, érett-e gyermek az iskolára.

1. Eléri-e gyermekem a 120-130 centiméteres magasságot és a 20-22 kilót?
A kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.

2. Elindult-e a fogváltás?
Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.

3. Tud-e gyermek önállóan cipőt kötni?
Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.

4. Jó-e gyermekem ceruzafogása?
Az ehhez szük¬séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással lehet erősíteni.

5. Összerendezett-e gyermekem elemi mozgása?
A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése elengedhetetlen az  írás- és olvasástanuláshoz.

6. Jó a gyermekem egyensúlyérzéke?
Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a járdaszegélyen járást, a pincérkedést tálcával.

7. Fejlett a vállöv, a könyök és a csukló finommozgása?
Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, kobrázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.

8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait?
Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, ellentétes térdráütéssel, indiánjárással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.

9. Meg tudja-e nevezni testrészeit?
Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.

10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e?
Vagyis például mindig ugyan azt a kezét használja-e rajzolás vagy evés közben?

11. Koordinált-e a szemmozgása?
Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.

12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött, stb.) ?
Képes-e adott mozdulatokat, illetve alakokat térben (például építés) és síkban (például rajz) leutánozni?

14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (például taps-lépés-gugolás, gyöngyfűzés), illetve rajzminták követésére?

15. Képes-e irány követésére? Itt szintén eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, majd papíron.

16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célba dobás során figyelhetjük meg.

17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? Mi van a képen hátrébb, mi előrébb?
Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítésénél fontos.

18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? Például különböző színű és nagyságú kockák válogatása.

19. Az azonosságon túl felismeri-e a különböző¬ségeket?

20. Különböző hangokat meg tudja-e különböztetni egymástól? Például azonos hangzású szavakat: kéz-kész, mind-mint.

21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? Például kis rész¬le¬teket megkeresni az egészen belül.

22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?

23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? Például mesét lerajzolni.

24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.

25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?

26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?

27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?

28. Tűri-e a kudarcot?

29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?

30. Játszik-e a közösségben?

Iskolaéretlen gyerek jellemzői

 -        zavarba lehet hozni olyan utasításokkal, amelyekben irányok szerepelnek - nehezen tartja be a játékszabályokat (társasjáték , közös játék)
 -        nem képes annyit lépni a társasjáték mezőin, ahányat dobott  (számfogalom)
 -        1-10-ig nem igazodik el a számok világában (5-ös számkörben számlálás)
 -        a hét napjait nem tudja meghatározni, ha konkrétan kérdezzük, szerda után mi következik, vasárnap előtt melyik nap van
 -        keveri az évszakok sorrendjét
 -        keveset beszél, mondatai kuszá , gondolatait nehezen közli
 -        túl sokat beszél, beszédfegyelme nincs, közbeszól , türelmetlen,  állandóan visszakérdez
 -        saját adatait nem ismeri (név, cím, szülő neve , kor)
 -        figyelmét nem köti le 15–20 percig egy tevékenység, ami nem tv vagy számítógép
 -        testi felépítése gyengébb, erőtlen, nem szeret mozogni
 -        kortársaival nehezen teremt kapcsolatot, alkalmazkodni nehezen tud, a szülőtől való elválás ma is sokszor problémás
 -        ceruzafogása nem jó, nem szeret vizuális tevékenységeket végezni
 -        vonalvezetése görcsös, nem tartja be a megbeszélt vonalhatárokat 
 -        rajzai kezdetlegesebbek, mint kortársaié
 -        nehezen jegyez meg memoritereket (verseket, rövid szöveget)
 -        hosszabb ideig alig tud egy helyben, viszonylag mozdulatlanul ülni és figyelni
 -        nem önálló, egyedül keveset foglalja el magát  (szülők teljesen kiszolgálják)
 -        amit elkezd, sokszor félbehagyja, nem fejezi be
 -        konfliktusmegoldása, kudarc elviselés , akarati fejlettsége, kitartása , monotóniatűrése nem optimális
 -        játéka kapkodó, mindenre egyszerre figyel
 -        feladattudata fejletlen, belső késztetése még nem alakult ki
 -        akaratával nem birkózik meg, még ritkán tudja azt úgy irányítani , hogy más fontosabb dolognak alárendelje azt.