Az utóbbi években drasztikusan visszaesett a gyerekek szabadideje, ami miatt számos hazai és külföldi szakértő is megkongatta már a vészharangokat, csak úgy, mint Gerlad Hüther német agykutató.

A szabadjáték hiánya veszélyezteti a gyerekek megfelelő agyi fejlődését. Szakértők szerint, csak az elmúlt 20 évben több mint heti 12 óra szabadidőt "veszítettek el" a gyerekek.
Hogy mennyire komolyan kellene vennünk a témát, azt az amerikai gyermekorvos szaktekintélyekből álló American Academy of Pediatrics is megerősíti: a szabadjáték hiánya ugyanis a gyermeki fejlődés alapjait veszélyezteti.

Gerald Günther német agykutató erről a reális veszélyről írt könyvet, amellyel célja, hogy rávilágítson: a szabad játéknak újra a mindennapok részévé kell válnia.

Az agyi hálózat nem fejlesztéssel épül ki, hanem játékkal

Az idegpályák kiépüléséhez katekolaminok, a kellemes érzet kialakításában fontos szerepet játszó, az agy által termelt, belső eredetű (endogén) opiátok és más peptidek szükségesek - ezek fejtik ki a növekedés stimuláló hatást a neurológiai hálózat kiépülésére. Szabad játék során ezek a jelátvivőanyagok az agyi hálózat kiépüléséről folyamatosan gondoskodnak.
Az agyi idegkapcsolatok nem tanulással vagy fejlesztéssel épülnek ki, hanem a szabad játékkal.

- Ha azt szeretnénk, hogy az agyi kapacitás a lehető legjobban stabilizálódjon, hogy gyermekeink tehetsége megfelelő módon kibontakozhasson, muszáj őket játszani engedni, és számukra annyi lehetőséget biztosítani a szabad játékra, amennyit csak lehet – figyelmeztet a tudós.

A túl sok különóra lefékezi a gyerek fejlődést

- Amikor arra kérjük a gyereket, hogy tegyen meg valamit, vagy arra, hogy fókuszálja a figyelmét valamire, akkor pont ezekhez a kiépült agyi pályákra épít, és nem tudja tudásának és lehetőségeinek teljes spektrumát kiaknázni, ami az agyi hálózat instabil kiépülése miatt van – teszi hozzá a szakember.

A gyereket a túl sok különóra leterheli, legyen szó fociról vagy balettről, mert még ezek a szabad foglalkozások is szabálykövetéssel és kötelezettségekkel, tehát szellemi megterheléssel járnak.

- Agykutatásokból tudjuk, hogy a teljesen szabad és céltalan játék az, ami fejleszt, amikor a gyerek játék közben hosszú ideig elmerül, és teljesen feloldódik benne - mondja Hüther.

Szociális zavarokat okoz, ha a gyerek túl keveset játszik

Tudományosan bizonyított, hogy még az állatkölyköknek is szükségük van játékra az egészséges fejlődésükhöz.

Egészen kicsi patkányokat vizsgáltak úgy, hogy nem engedték őket játszani - ezáltal az agykéreg nem fejlődött ki rendesen náluk, és antiszociálisak lettek.
A csimpánzoknál pedig azok kerültek kifejlett korukra a legmagasabb rangra, ahol az anyák "szabad pórázra" engedték a kicsiket, és nem korlátozták játékukban őket.

A játék a gyerekek életében különböző szerepek és szemléletek által különböző gondolkodási módokat és problémamegoldó stratégiákat alakítanak ki. - Ez teremti meg az alapját a legfontosabb szellemi erőnek, a kreativitásnak - mondja.

EZ IS ÉRDEKELHET: 10 BENTI JÁTÉK 3-10 ÉVES GYEREKEKNEK AZ ÓVÓ NÉNITŐL »»

A gyereknek a saját fejlődési ütemében kellene fejlődnie

A mai szülőknek elegendő szabadságot, szabad teret kellene adniuk gyermekeik számára, hogy ők a saját fejlődési ütemükben, természetes és játékos módon tudjanak fejlődni.

Nem a sok kötelezettség az, amire a gyermeknek szüksége van, hanem arra, hogy boldog és egészséges gyerekkora legyen, hogy később felnőttként ellenálló képesség és elégedett emberként állja meg a helyét az életben.

A gyermekeinknek ezáltal adjuk meg a legnagyobb ajándékot, amit csak lehet.

Fotó: Freepik