A lyukas garas módszer nem egy új keletű dolog, hanem az úgynevezett token system, azaz zsetonrendszer továbbgondolt, gyakorlatba átültetett változata, amiről a közelmúltban egy kétgyermekes magyar édesanya írt igen részletes beszámolót.
A módszerről ezúttal Benedek Sarolta fejlesztőpedagógust kérdeztük, aki már évek óta használja a zsetonrendszert autizmusban érintett kisdiákjai esetén, mint mondja azért, mert rendkívül motiválónak tartja.

- Tanítóként és fejlesztőpedagógusként az a tapasztalatom, hogy ma már nem minden gyermek számára bír komolyabb motiváló erővel egy piros pont, még ha végül „órai munka ötös” is lehet belőle. Különösen igaz ez az autizmussal élő gyermekekre, akiket autizmusuk hatványozottan gátol az iskolai boldogulásukban. Pár évvel ezelőtt egy érintett, integráltan tanuló kisfiú miatt kezdtem el alkalmazni a zsetonrendszert, az egész osztályt bevonva a jutalmazásba. Később kiscsoportos és egyéni fejlesztések során is bevezettem a mindennapos gyakorlatomba, hisz kifejezetten hatékonynak bizonyult a használata - emlékszik vissza a kezdetekre Benedek Sarolta.

"A gyermek rögtön pozitív megerősítést kap a magatartásáról"

- Ez egy jól működő, professzionális rendszer, melynek megvannak a maga sajátos kritériumai (gyűjthetőség, beválthatóság, többszintűség, egyénre szabottság), és melynek célja a kihívást jelentő viselkedések felülírása azonnali visszacsatolások által. A zsetonrendszer segítségével azonnal lehet reagálni az adekvát viselkedésre, így a gyermek rögtön pozitív megerősítést kap magatartásáról, így motiválttá válik a célzott viselkedés újbóli megismétlésére. 

- A zsetonok/pontok olyan általánosított kondicionált megerősítők, melyek hozzáférést biztosítanak a gyermek számára az általa kívánt tárgyakhoz vagy kedvelt tevékenységeihez. Ez a pozitív kapcsolat cselekvés és következmény között azon túl, hogy segít felülírni a nemkívánatos viselkedéseket, fenntartja a hosszú távú tanulási motivációt és együttműködési hajlandóságot is - mondja.

A zsetonrendszerben az a nagyszerű, hogy egy egységes keretbe helyezett, ám mégis egyénre szabott jutalmazási módot kínál, mely alkalmazható osztályban, kiscsoportban, egyénileg, sőt, akár családban is.

A gyermekek az iskolában azonos zsetonokat/pontokat gyűjtenek - melyet tanulásért és viselkedésért is kaphatnak-, de az már teljesen egyénre szabott, hogy az összegyűjtött zsetonokat mire fogják beváltani. Akkor lesz motiváló a rendszer, ha figyelembe veszi a gyerekek egyéni érdeklődési körét, és számol a sajátos nehézségeikkel is. Extra jutalom is egyben: lehet többet adni belőle nagyobb feladatokra, például felmérő írásakor, vagy bármilyen, nehezen kivitelezhető, megerőltető feladat esetén, de a nem bejósolható hirtelen események, változások, krízishelyzetek esetén is hathatós segítséget jelent - fűzi hozzá.

Bármi gyűjthető: lyukas garas, zseton, matrica

- Az, hogy konkrétan mit gyűjtünk, teljesen mindegy - lehet a cikkben említett lyukas garas is akár, de lehet játékokban található zseton, piros pont, strigula, nyomda, matrica, pipa, szmájli - ezeket füzetben vezetjük a beválthatóság miatt -, tehát lehet bármi, ami nem jelent veszélyt az adott gyermekre (például nem nyeli le) és érdeklődésének megfelel. Az iskolában nagyon jól jön egy letisztult, egységes forma, mert így bármelyik betanító vagy ügyeletes pedagógus/segítő tud jutalmazni helyes viselkedés esetén, anélkül, hogy valójában részt venne a konkrét fejlesztésben és nevelésben, így nem zavarja meg a jól működő rendszert és nem borítja fel azt - tanácsolja a fejlesztőpedagógus.

Nagyon fontos a pozitív visszacsatolás, hisz ma már elfogadott tézis, hogy autizmusban nem ajánlott módszer a büntetés alkalmazása, helyette a társadalom által is elfogadott, megfelelő viselkedésre figyelünk, azt tanítjuk, és természetesen azt is méltatjuk, jutalmazzuk. A zsetonok természetesen nem helyettesítik a rendszeres verbális és nonverbális visszajelzéseket, szociális jutalmakat, csupán kiegészítik, kézzelfoghatóvá, láthatóvá teszik azokat.

- A rendszer egyik nehézsége, hogy a jutalmakat időről időre át kell gondolni, mert a gyerekek motivációs bázisa gyorsan változhat. Vagyis, ha nem működik a jutalmazáson alapuló viselkedésbefolyásolás, akkor nem a rendszerrel van a probléma, hanem a jutalom vált kevésbé csábítóvá, amelyre beválthatóak a zsetonok.

A tanuló nyomdákat kap az adekvát viselkedésért és tanulásért, melyeket végül zsetonra válthat. A zsetonokkal pedig "megvásárolhatja" a konkrét, egyénre szabott jutalmait.

"A gyerekek soha ne legyenek megversenyeztetve a zsetongyűjtés során"

- Csoportban, osztályban, több gyerekes családban érdemes arra is odafigyelni, hogy a gyerekek ne legyenek megversenyeztetve a zsetongyűjtés során, mert ez elég gyorsan féltékenységet, veszekedést tud szülni, így könnyen elveszthetik lelkesedésüket, együttműködési hajlandóságukat.  Ez kiküszöbölhető azzal, ha egyéni szempontok alapján jár a zseton, hisz mindenkinek más a nehézsége.

EZ IS ÉRDEKELHET: LYUKAS GARAS MÓDSZER ADHD-S, ASPERGERES GYEREKEKNEK - Így vezette be otthon az anyuka a jutalmazási rendszert! Gyakorlati tanácsok, fotók

Például Jancsikánál azt fogom jutalmazni, hogy ha egy kritikus helyzetben a felnőtteknek szól, ahelyett, hogy a megszokott „odacsapós” megoldást választaná, míg Eszterkénél az lesz fontos szempont, hogy merje jelezni, ha valamit nem ért, és próbáljon meg segítséget kérni és elfogadni azt. A sűrűn bekiabáló Pistike akkor fog zsetont kapni, ha jelentkezik, és megvárja, hogy felszólítsam, a házi feladatait rendszeresen elfelejtő Katika pedig akkor, ha sikerült azokat elkészítenie stb.

Könnyen és nehezen elérhető jutalmakra egyaránt szükség van

- Érdemes mindig készülni 3-4 könnyebben, gyorsabban elérhető jutalommal, illetve olyasmivel is, amire többet kell várni, a gyermek számára értékesebb jutalmakra akár napokig, hetekig is. Persze ebben is szükséges differenciálni, hisz van olyan gyerek, aki a késleltetett jutalomra hetekig is képes várni, és van olyan gyerkőc, akinek a nap vége is messze van, neki az egészen apró pozitív lépéseit is érdemes jutalmazni, és el kell érni, hogy még aznap beválthasson valami apróságra. Természetesen a cél az, hogy a jutalomra váltás idejét mindig picit kitoljuk, és ha már automatizálódott egy elvárt viselkedésforma, fokozatosan halványítsuk el a jutalmat, így elkerülhető a jutalomfüggő viselkedésrepertoár.

- Ez a jutalmazási rendszer megkönnyítheti a családok rohanó hétköznapjait is: a reggeli elindulásokat, az otthoni tanulást, a feladatkörök elosztását és a család szabályainak betartását. Az igazán ideális eset az, amikor szülő és pedagógus partnerként tekintve egymásra közös jutalmazó-rendszert tud kidolgozni, például az iskolai zseton otthon váltható be, az előre megbeszélt konkrét elvárások az iskolában és a családban is jutalmazva vannak, így a gyermek kellően motivált tud maradni a tanulásra és a megfelelő magatartás fenntartására is - mondja.

"A zsetonrendszer sem egy csodaszer"

- Azonban szeretném kiemelni, hogy a zsetonrendszer nem egy csodaszer, önmagában nem elegendő a viselkedésszervezés támogatásához, amennyiben autizmussal van dolgunk. Természetesen szükséges hozzá még az autizmus megértése, a felnőtt segítők elfogadó attitűdje, a büntetés mellőzése, egyszóval az úgynevezett „autizmus-szemüveg”, továbbá a vizuális akadálymentesítés, a jól megszervezett napirend, a rendszeres szociális-kommunikációs fejlesztés, valamint nagyon fontos a tananyag autizmus-baráttá tétele is. A zsetonrendszer bevezetése és alkalmazása még a szakemberek számára is nagy kihívást jelent, ezért, ha a szülők szeretnének egy hosszú távon is működő jutalmazó rendszert bevezetni, érdemes szakemberrel konzultálniuk az ügyben.  

Kezdőfotó: Freepik
Interjú alanyunk volt: Benedek Sarolta, aki korábban tanítóként, fejlesztőpedagógusként, mozgásterapeutaként tevékenykedett számos többségi iskolában, jelenleg szegregált intézményben dolgozik autizmus spektrumzavarral élő kisiskolás gyermekekkel.

A cikk az Igaz értékeket gyermekeinknek elnevezésű Facebook csoport közreműködésével valósulhatott meg.