Élve találtak rá az erdőben eltűnt autista fiúra, akinek a családi kiránduláson veszett nyoma

A fiút átfázott, éhes és rémült volt, amikor a kitartó, főleg önkéntesekből álló mentőcsapat három nap után rátalált. (A kedőfotó csak illusztráció).

Az egész ausztrál sajtót bejárta az a hír, amely szerint egy 15 éves autista fiú eltűnése után három nappal élve került elő a hideg ausztrál Mount Disappointment erdeiből - számol be róla a Mirror.

"Úgy állt ott, mint egy angyal, nem sírt, nem kiabált"

A fiút három napon keresztül közel 450 ember kereste, amikor végül Ben Gibbs, egy önkéntes kereső úgy találta meg, hogy letért a fő ösvényről, és bevetette magát az erdő sűrűjébe. A hős önkéntes később a sajtónak beszámolt róla, hogy 20 percnyi keresés után találta meg a fiút. William úgy állt ott előtte, mint egy angyal, nem sírt, nem kiabált, csak állt és nézett rá. Az átfagyott fiú első kérése az volt, hogy egy McDonald’s menüt kaphasson.

A természetjáró meleg zoknit húzott William lábára, csokival kínálta, majd együtt várták meg a mentőket. A mentőjárműre sem volt egyszerű felemelni a fiút, ugyanis William-et nagyon zavarják a hangos zajok, ezért speciális módon kellett a mentőcsapatnak eljárnia.

Édesanyja elmondása szerint fia a három napos eltűnése alatt végig nagyon rémült lehetett, amit William mesélt el neki.

A családi kiránduláson tűnt el a fiú

A történet bejárta a világsajtót, egyrészt mert csoda, hogy a fiú túlélte a kalandot, másrészt a keresők jelentős része önkéntes volt, tehát komoly közösségi összefogásról volt szó.

William úgy tűnt el, hogy a család az erdő fő ösvényén indult el sétálni, amikor egyszer csak William beszaladt az erdőbe, de a szülők már nem tudták előkeríteni. Édesanyja szerint mostantól sokkal jobban végiggondolják, hogy hova indulnak majd el kirándulni.

Autizmus

Az autizmus spektrumzavar egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs nehézségekben, atipikus viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Többségi környezetben gyakran ki is közösítik, bántják az autista embereket, főleg gyerekkorban. Igazán csak befogadó környezetben érzik jól magukat. Az autizmus egyre gyakrabban lép fel gyerekeknél.

Tüneteiket tekintve nagyon eltérőek az egyéni különbségek, általában kerülik a szemkontaktust, precízek, monotóniát jól tűrik, a képletes beszédet, viccet, iróniát kevésbé érik, és gyakran beszűkült érdeklődési kör jellemzi őket, de ezek ellenkezője is igaz lehet.

Az autista emberek sokszor magányosak, alig képesek idegen személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket.
Az állandósághoz való ragaszkodás fontos kapaszkodót jelent a nehezen megjósolható változások világában. Az autisták akár be is pánikolhatnak, ha valami nem a megszokott vagy a tervezett módon zajlik le.

Az autista gyerekek furcsa viselkedése mögött sok esetben a szenzoros túlérzékenység áll, amit a szakirodalom szenzoros hiperszezivitásként emleget, ez abból adódik, hogy az autizmus nehézségeivel küzdők a beérkező ingereket másképpen fogadják és eltérően dolgozzák fel.

Forrás: Külföld
Kezdőfotó: Freepik
Fotó a cikkben: Mirror