Egy új, a csütörtökön a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében „az autizmus spektrumzavarral élő személyeknek” – a 6 évnél kisebb gyerekekhez hasonlóan – nem kell maszkot hordaniuk.

Állapotukat a fogyatékosságügyi országos érdekvédelmi szervezet által kiállított tagsági igazolvánnyal vagy az e célból kiállított, a fogyatékos állapot fennállását igazoló dokumentummal, továbbá orvosi igazolással igazolhatják.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége korábban a belügyminisztertől kért segítséget a szigorú maszkviselési szabályok miatt. A szervezet azt szerette volna elérni, hogy a súlyos autizmussal, valamint az értelmi fogyatékossággal élő emberek kapjanak felmentést a többségükben egyszülős családok számára megoldhatatlan, hogy hozzátartójuk nem tudja elviselni magán a maszkot, és így a büntetés kockázata nélkül nemcsak a tömegközlekedési eszközöket nem tudják használni, hanem boltba, gyógyszertárba sem tudnak elmenni. A kormányrendelet az értelmi fogyatékossággal élőkre nem tér ki.

Miért jelent nehézséget az autistáknak a maszkviselés?

Autizmussal élők esetén jellemző a szenzoros túlérzékenység vagy a szenzoros integrációs zavar. Ilyenkor az agy nem képes megfelelően funkcionálni, ami számtalan viselkedésbeli furcsaságot eredményez az érintettek esetében. A szenzoros hiperszenzivitás lehet auditoros, taktilis vagy vizuális. A maszkviselés esetén taktilis. Az autista ember nem bírja elviselni magán az arca egy részét eltakaró maszkot, ami kényszeres tüneteket produkálhat (sírás, viszketés, kényszeres hangadás, kézrángatózás, stb.)

Autista felnőttek, írók beszámolóiból egyértelműen kiderül, hogy az autizmus nehézségeivel küzdők a beérkező ingereket másképpen fogadják és eltérően dolgozzák fel.
A szenzoros túl- vagy alul érzékenység egyeseknek érintheti az összes érzékszervét: látást, hallást, szaglást, tapintást, ízlelést, vagy akár csak egyet ezek közül - ez egyénenként eltérő lehet.

Kép: Freepik