A légszennyezettség a férfiak termékenységére rombolóan hat egy magyar tanulmány szerint is

• Szerző: PMM

A Semmelweis Egyetem tudósai nemrégiben egy tanulmányt tettek közzé, melyben azzal foglalkoztak, vajon mik azok az elsődleges tényezők, melyek a férfiak spermiumszámának drasztikus csökkenéséhez vezethettek, mely jelenség világszerte jellemző. Az okok közt találunk betegségeket is, de sajnos ennél banálisabb tényezők is szép számmal fellelhetőek. A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő van a segítségünkre.

Okok

A spermiumszám csökkenés világszerte megfigyelhető jelenség, az okok tisztázása azonban nem túl egyértelmű. Jellemzően a nehezen megfogható “környezeti ártalmak” kifejezéssel szolgálnak ki minket, de ezzel a legtöbben nem nagyon tudnak mit kezdeni. A Semmelweis Egyetem most egy kicsit konkrétabban fogalmazott.

Két betegséget is kiemeltek, melyek egyrészt igen gyakoriak, másrészt már rég tudjuk róluk, hogy jelentősen befolyásolják a spermatogenezist. Ezek a cukorbetegség, valamint a hereviszér-tágulat - illetve itt tesznek még említést a heredaganatokról is. Ezek kezelése minden esetben szakorvost követel meg.

Az okok között azonban két olyan tényező is feltűnik, melyek kiküszöbölése nem orvosi feladat. Az egyik az életkor - melyről tudjuk, hogy minél magasabb, annál rosszabb spermiumminőséget és spermiumszámot ad (35 éves kor felett kezd drasztikusan romlani). A másik pedig a nagy mumus, a légszennyezettség.

Komolyan, a levegő?

Fura? Pedig mostanra tudjuk, hogy csak Európában évente 1200 halálos áldozatot szed a légszennyezettség a gyerekek között! Sőt, komoly tényező a női meddőség kialakulásában is, így hát nem meglepő, hogy a férfiaknál jelentkező meddőségek egy jelentős hányadáért is felelőssé tehető. A légszennyezettség ugyanis méreganyagokat juttat a szervezetbe, amik ellen a test kénytelen harcolni. Ez energiát igényel, vagyis többlet tápanyagot, amivel viszont nem állunk valami jól - mondja Ratkó Tünde.

Tudjuk, hogy az életmód elképesztően nagy befolyással van az egészségünkre. A mozgás és az egészséges táplálkozás már önmagában is igen nagy lökést képes adni a termékenységnek, de az élelmiszerek beltartalmának csökkenése, a tápanyagtartalom gyors és drasztikus hanyatlása nagyon nem kedvez nekünk. Az utóbbi 50 évben sok élelmiszerünk beltartalma (nyomelem, ásványi anyag, vitamin, stb.) jelentős mértékben, sokszor akár 50%-kal is csökkent - ez szintén a környezeti ártalmak számlájára írható. Igaz, a beltartalmi csökkenésnek nem kedvez sem a tömegtermelés, sem a vegyszerezés.
Ha kevesebb a tápanyag, akkor a test olyan funkciókat hagy leromlani, melyek a személy életben maradásához közvetlenül nem szükségesek, és a spermiumtermelés ide tartozik. Ebből következik, hogy ha több a tápanyag, több a vitamin - kiegyensúlyozottabban működik a test, visszatér a termékenység. 

Honnan?

Ha azt vesszük, hogy az élelmiszerek beltartalma csökken, akkor értelemszerűen többet kellene enni. De ez így nem igaz, hiszen, ha sokat eszünk, akkor az elhízással nézünk szembe, mely nem, hogy javítana, de tovább rontja a termékenységi esélyeinket.

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a környezeti hatások kivédésére ma már remek férfivitaminok állnak rendelkezésre, melyek, ha valóban képesek hasznosulni, akkor megfelelően vértezik fel a szervezetet ahhoz, hogy jó eséllyel a termékenységi mutatók is javuljanak. De mi kell a hasznosuláshoz?

A legtöbb készítmény szervetlen kötésekben tartalmazza az anyagokat, ami nem szerencsés. A szervezet így nem képes azokat hasznosítani, egy sor átalakítást kell végeznie a hasznosuláshoz, ami bizony energiaigényes. Az eredmény, hogy a bevitt tápanyagok egy jelentős hányada egyszerűen kiürül a vizelettel. Szerves kötési formában (ez praktikusan -citrátokat és -glükonátokat jelent, pl.: vas-glükonát, cink-citrát) a szervezet kevesebb átalakítással veszi fel az anyagokat, így azok akár 80%-kal is jobban hasznosulnak. Ugyancsak a hasznosulási mutatókon javít, ha komplex készítményt keresünk, hiszen az egyes anyagok mások felszívódását segítik elő (ilyen kapcsolat van a cink és a réz, a vas és a C-vitamin, vagy éppen a D-vitamin és a kalcium között is).

Forrás: ratkotunde.hu
Fotó: freepik.com