Miért nem jó, ha a 4 év alatti gyerekeket mesefilmekkel próbáljuk meg lekötni?
• Szerző: PMM
Egyes szakértők szerint a 4 év alatti gyerekeket nem előnyös rajzfilmmel szórakoztatni, legfőképpen azért nem, mert a 4 év alatti gyerekek nem vizuális befogadáson, hanem cselekvésen keresztül ismerkednek a körülöttük lévő világgal.
Ez a korosztály csak rövid történetek követésére képes, nem véletlen, hogy a hallgatott meséket is sokszor kérik a szülőktől, egészen addig, amíg meg nem értik azokat. A rajzfilmek óriási információ- és élménytömeget tartalmaznak, aminek feldolgozására az egészen kisgyerekek még éretlenek.
A kicsiket a túlságosan gyorsan váltakozó, villódzó képek izgatottá teszik, és a belső feszültséget, akár agressziót is kiválthatnak bennük. Tehát nem feltétlenül csak a filmben látható tartalom, téma az, ami a kisgyereket nyomasztja, hanem sokszor maga a váltakozó erős fény- és hanghatások. A rajzfilm sebessége egymásra halmoz feldolgozhatatlan mennyiségű információt, amelyekkel még nem képesek megbirkózni a kisgyerekek, mert az észlelés-feldolgozás-reagálás folyamatára nincs kellő idejük.
Egy amerikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy korán vékonyodni kezd azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet néznek monitort. Ezeknek a gyerekeknek romlik a memóriája, illetve az észlelési és kognitív képességei egyaránt. Az agykéreg ugyanis a legfontosabb helye azoknak az idegszöveteknek, amely befogadja a külvilágból származó információt.
A külső képsorok elnyomják a belső képeket
A 4 év alatti gyermekek az ábrázolás kezdeteinél tartanak, számukra a valóság leképezése nem magától értetődő: az élményeket saját cselekvés által közelítik meg, és belső képeket használnak. A belső képek mindig gyengébbek, amiket a külső képek képesek teljesen elnyomni. A valóságfunkció náluk még gyenge, a gondolkodás mágikus, a valóságérzék fejlődését zavarja a filmekben látható képtelenségek, fantáziatermékek.
Gondok később az írás-olvasás elsajátításakor
Ha a 4 év alatti gyerekek idejekorán túl sok mesefilmet néznek, akkor szélsőséges esetben a vizuális észlelésük látja kárát, ami később az iskolában vezethet az írás-olvasás elsajátításában kudarchoz.
A WHO szakemberei az 1 és 2 év közötti kisgyerekek számára napi legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánlanak. Érdekességképpen az Egyesült Államokban 18 hónapos kor előtt nem ajánlják a gyerekeknek a képernyőnézést, Kanadában pedig kétéves kor a határ.
Ha már úgy döntünk, hogy mindenképpen mesével akarjuk lekötni a kisgyerekeket, akkor bármilyen egyszerű mesének is ítélünk meg egy rajzfilmet, nekünk szülőknek is érdemes leülni a kisgyerek mellé, hogy a látottakról sokat tudjunk vele beszélgetni.
Agykutató: mesenézés helyett játék!
Gerald Günther német agykutató a mesenézés és fejlesztések helyett a szabadjátékot javasolja: "Ha azt szeretnénk, hogy az agyi kapacitás a lehető legjobban stabilizálódjon, hogy gyermekeink tehetsége megfelelő módon kibontakozhasson, muszáj őket játszani engedni, és számukra annyi lehetőséget biztosítani a szabad játékra, amennyit csak lehet".
Fotó: freepik.com