Az édesanya tesztelte a férjét és a gyerekeit, hogy lássa, valóban készen állnak-e a kutyatartásra

• Szerző: twice.hu

A kutyák nagyon sok örömet szerezhetnek a gazdáiknak, de a háziállatok ugyanakkor rengeteg felelősséggel is járnak, és erre nem mindenki áll készen. Ezért amikor férje és gyerekei kitalálták, hogy szeretnének egy kiskutyát, egy nő úgy döntött, teszteli őket, hogy bebizonyítsák, készen állnak az elkötelezettségre - olvasható a twice.hu oldalán.

A nő a Redditen osztotta meg a történetét, amiből kiderült, hogy beigazolódtak a kételyei, bár a családnak kezdettől fogva nehézséget okozott a kiszabott feladatok teljesítése, végül mégis ő volt az, akinek kritikával kellett szembesülnie - írja a twice.hu.

„Mielőtt összeházasodtunk és gyereket vállaltunk, a férjemmel megegyeztünk abban, hogy minden nagy döntéshez két igen vagy nem szavazat szükséges a részünkről” – írta a nő.

„Nos, most a két legidősebb gyerekünk és a férjem szeretne egy kutyát. Én nem. Túl sok rémtörténetet hallottam már arról, hogy egy család házi kedvencet vállal, aztán annak a személynek kell gondoskodnia róla, aki egyáltalán nem is akarta” – tette hozzá.

Az édesanya végül azt mondta, bizonyos feltételek mellett hajlandó beleegyezni a dologba: ha kisebb méretű kutyát választanak, és olyat, aminek nem hullik a szőre, valamint ha a gyerekek és a férje bebizonyítják neki, hogy készen állnak erre a felelősségre. Ehhez kiszabott néhány egyszerűen teljesíthető, és ugyanolyan könnyen ellenőrizhető feladatot, amit hatvan napon át minden egyes nap el kellett végezniük.

„Hatvan napon át egymás után össze kellett szedniük a szemetet minden szemetesből a házban. Ez azért volt, hogy emlékeztesse őket, minden nap meg kell majd etetniük a kutyát. Ugyanakkor hatvan napig mindegyiküknek sétálniuk kellett napi kétszer másfél kilométert úgy, hogy a GPS útvonalkövető aktív volt a telefonjukon. Ha kihagytak egy napot, elölről kellett kezdeniük. A leghosszabb idő, amit eddig sikerült teljesíteniük, két hét. A szüleim felhívtak, és azt mondták, nevetséges és kicsinyes vagyok. 100%-ban egyetértettem velük. De mivel mindig a gyerekek mellett állnak, készen álltam a reakciójukra. Küldtem nekik egy linket egy kutyasétáltató szolgáltatásról a környéken. Azt mondtam, ha bele akarnak szólni a döntésbe, elő kell fizetniük a cégnél, hogy felhívhassam őket segítségért, amikor a drága, tökéletes unokáik és vejük elfelejt gondoskodni a kutyáról” – írta a nő, hozzátéve, hogy a szülei egyáltalán nem örültek ennek, és természetesen nem voltak hajlandók vállalni ezt a feltételt.

„A férjem végre belátta, hogy a gyerekek nem elég felelősségteljesek ahhoz, hogy kutyát tartsanak. Nagyszerű. Aztán azt mondta, el kell mondanunk nekik, hogy döntöttünk. Mire mondtam neki, hogy a „mi” szerintem itt túlzás. Nem én álltam melléjük, és kezdettől fogva azt mondtam, hogy nem állnak készen. A férjem szerint szemét módon viselkedek” – írta a felhasználó. Azt is elmondta, hogy bár senki nem használt kifejezetten sértő szavakat, mindenki éreztette vele, hogy őt hibáztatják.

A fórum felhasználói azonban nagyrészt a nő mellé álltak, és tökéletesen megértették az aggodalmait. Ahogy a bejegyzés egyre népszerűbb lett, a nő a hozzászólásokban további információkkal is szolgált. Az egyik hozzászóló például sajnálatát fejezte ki, ugyanakkor amiatt aggódott, hogy már így is minden házimunka az édesanyára hárul.

„Nagyon elszomorított, amikor ezt olvastam, úgy érzem, már így is szinte minden házimunkát te végzel el, és pontosan tudod, hogy ha vennétek egy kutyát, neked kellene gondoskodnod róla, mert ők nem fognak, és az állat szenvedne emiatt. Hat kutyám van, imádom őket, de rengeteg munka van velük!” – írta.

A nőt megnyugtatta, hogy a férje és a gyerekei is segítenek a házimunkában, és egyáltalán nem érzi úgy, hogy minden teher az ő nyakába szakadna. A feladatokat csak azért találta ki, hogy legyen valamilyen monoton munkájuk, amit könnyen ellenőrizhet.

Ugyanakkor egy másik hozzászólásra válaszolva azt is elárulta, hogy többször is rajtakapta a gyerekeket és a férjét barátok otthonában, amikor elméletileg sétálniuk kellett volna.

„Ha valamelyikük kihagyja a sétát, újra kell kezdeniük a hatvan napos próbát. Így motiválják egymást, és azt is látják, mennyire számíthatnak egymásra” – magyarázta, hozzátéve, hogy a hatvan napos „próbaidőt” annyiszor kezdhetik újra, ahányszor csak akarják.

Forrás: twice.hu
Fotó: freepik.com